A kisvállalkozások a 2012. évi CXLVII. törvény alapján választhatnak két új adózási mód, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó között.
A tételes adózást választhatja az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti és betéti társaság. Ha a vállalkozó kisadózói státusza bármilyen okból megszűnik, két évig ismételten nem választható ez az adózási forma.
Nem lehet kisadózó vállalkozás az, amelynek adószámát a bejelentést megelőző két évben felfüggesztették, továbbá az, amely a TEÁOR 2008 szerint a következő tevékenységeket folytatja:
A tételes adó kiváltja:
A tételes adó havi összege főállású kisadózó (biztosítottnak számít) után 50 ezer Ft, nem főállású kisadózó (ebben a jogviszonyban nem biztosított) után 25 ezer Ft. Az adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
A kisadózó vállalkozásnak minden évben február 25-ig nyilatkoznia kell az adóhatóságnak az előző évben szerzett bevételéről. Az éves bevétel 6 millió forintot (áfa nélkül) meghaladó részét 40%-os adó terheli, amelyet február 25-éig kell bevallani és megfizetni. Ha a kisadózó státusz év közben szűnik meg, a bevallás és az adófizetés határideje a megszűnést követő 30. nap. Tört év esetében a 6 millió forintos értékhatár arányos részét kell figyelembe venni. A 40%-os adó megfizetése nem mentesít a tételes adó alól.
Adatszolgáltatás – Ha a kisadózó vállalkozás bármely más adóalanytól (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) az adóévben 1 millió forintot meghaladó jövedelmet szerzett, akkor erről mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a kifizetőnek adatot kell szolgáltatnia. Ilyen esetben az adóhatóság vélelmezheti, hogy a kisadózó és a vevő vállalkozás között munkaviszony jött létre. Azt, hogy nem színlelt szerződésről van szó, a kisadózó vállalkozásnak kell bizonyítani. Nem minősíthető színleltnek a szerződés, ha a következő körülmények közül legalább kettő megvalósul:
• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
• a kisadózó az éves bevételének legalább 50%-át nem az 1 millió forint feletti bevételt juttató vállalkozástól szerezte,
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg,
• a vevő vállalkozás a tevékenység végzésének módjára nem adhat utasítást.
A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. Az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetni, hogy „Kisadózó” és ha ezt elmulasztja, mulasztási bírsággal sújtható.
A kisadózó vállalkozási státusz az adózó erre irányuló bejelentésén túlmenően akkor is megszűnik, ha pl. a végrehajtható adótartozás negyedév végén meghaladja a 100 ezer forintot, vagy ha be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírság kiszabására került sor.
A kisadózó vállalkozás helyi iparűzési adót fizet. Választhatja, hogy az adóalap önkormányzatonként 2,5 millió forint, illetve tört év esetén ennek időarányos része legyen. A választást nem lehet megváltoztatni.
Links
[1] https://www.fal-con.eu/sites/fal-con.eu/files/styles/colorbox_width_1000px/public/image/b-28_1.jpg?itok=msYEbh77