Céges rendezvények
Először azt kell megvizsgálni, az adott rendezvény reprezentációs alkalomnak tekinthető-e. A személyi jövedelemadó törvény szerint reprezentáció a rendezvényen nyújtott vendéglátás (étel, ital), valamint a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Ez azonban csak akkor igaz, ha a juttató tevékenységével összefüggő üzlet hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami vagy egyházi ünnepek alkalmával nyújtják. Nem beszélhetünk reprezentációról, ha a körülmények és a dokumentumok (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
Ha egy rendezvény nem tekinthető reprezentációs jellegűnek, célszerű megvizsgálni, hogy alkalmazható-e a személyi jövedelemadó törvény azon rendelkezése, miszerint az egyidejűleg több magánszemély (üzleti partnerek is lehetnek) részvételével szervezett - döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló - rendezvény, esemény alkalmával nyújtott vendéglátás és más szolgáltatás ugyanúgy egyéb meghatározott juttatásnak minősül, mint a reprezentáció (így a juttatónál lesz adóköteles). Ide tartozik az ilyen programok alkalmával a részvevőknek adott ajándéktárgy is, ha annak egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25%-át, 2014-ben a 25.375 forintot.
Céges ajándékozás
A személyi jövedelemadó szempontjából üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, amely ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány lehet. A cég alkalmazottai nem részesülhetnek „üzleti ajándékban”. Az üzleti ajándékot nem kell feltétlenül valamilyen reprezentációs esemény keretében nyújtani. A törvény az üzleti ajándék értékhatárát sem korlátozza. Nem adható viszont üzleti ajándékként értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, valamint a bármire felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, továbbá természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, ékszerutánzat, érme, ha a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
Ha az ajándékozás nem minősíthető üzleti jellegűnek, akkor meghatározott feltételek mellett adható csekély értékű ajándék, amely adózási szempontból ugyancsak egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ilyen ajándékot (terméket vagy szolgáltatást) a juttató egy magánszemélynek évente három alkalommal adhat. Az ajándék értéke alkalmanként nem lehet több a havi minimálbér 10%-ánál, 2014-ben 10.150 forintnál. Csekély értékű ajándékot adhat - többek között - a munkáltató a munkavállalójának és a munkavállaló közeli hozzátartozóinak, valamint a kifizető olyan magánszemélynek, akinek az adóévben más adóköteles jövedelmet nem juttatott.
Néhány esetben bármely kifizető adómentesen is juttathat ajándékot.
A személyi jövedelemadó törvény szerint a reprezentáció, az üzleti ajándék, a csekély értékű ajándék, valamint az egyidejűleg több magánszemély részére szervezett - az előzőekben ismertetett - program keretében adott juttatás egységesen egyéb meghatározott juttatásként adóköteles. A közterhek mértéke azonos. Az adó alapja a jövedelem 1.19-szerese, amely után a juttató 16%-os személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizet. Az összes közteher így 51,17%.
A társasági adótörvény szerint a reprezentáció és az üzleti ajándék elismert költség. Az adóalapot csökkenti továbbá a juttató által a munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, a tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasának, valamint az említett személyek közeli hozzátartozóinak adott juttatás költsége, ideértve a juttatáshoz kapcsolódóan fizetett közterheket is.
Az áfa törvény a reprezentációról külön nem rendelkezik. A szabályozás közvetett. Nem vonható le az élelmiszert, italt, a vendéglátó-ipari és a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelő előzetesen felszámított áfa. Tekintettel arra, hogy beszerzéskor a juttatót nem illeti meg az adólevonás joga, a juttatás nem minősül adóköteles értékesítésnek. A céges ajándékozásnál a térítés nélküli átadásra előírt szabályok érvényesek. Az ajándéktárgy juttatása áfa fizetéssel jár, de csak akkor, ha termék beszerzéséhez kapcsolódó áfa a törvény szerint levonható volt. Kivétel a kis értékű termék, amelynek ingyenes átadása nem minősül áfa köteles értékesítésnek. Kis értékű egy termék, ha a szokásos piaci értéke (áfával együtt) az átadáskor nem haladja meg az 5.000 forintot.
Links
[1] https://www.fal-con.eu/sites/fal-con.eu/files/styles/colorbox_width_1000px/public/image/b-07_9.jpg?itok=h2CsmCsX