A magyar kormány minden évben módosítja az adótörvényeket, és a változások megértése a vállalkozók, befektetők és a pénzügyeik iránt érdeklődő magánszemélyek számára gyakran követhetetlen és bonyolult feladatot jelent. A jogszabályi változások útvesztőjében könnyű eltévedni, pedig egy-egy aprónak tűnő módosítás is komoly hatással lehet a pénzügyi tervezésre és a mindennapi adminisztrációra.
A 2026-ra tervezett adócsomag törvénytervezete azonban több szempontból is figyelemre méltó. A szokásos finomhangolások mellett ugyanis számos olyan meglepő és sok esetben pozitív változás is helyet kapott, amelyek egyértelműen az adminisztráció csökkentését, a digitális ügyintézés fejlesztését és az uniós jogharmonizációt célozzák. Ezek az újítások nemcsak a szakemberek, hanem a hétköznapi adózók életét is megkönnyíthetik.
Cikkünkben összegyűjtöttük a 6 legfontosabb és leginkább figyelemre méltó újítást a törvénytervezetből. Bemutatjuk, hogyan változnak a kriptovalutákra vonatkozó szabályok, milyen egyszerűsítés vár a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozókra, és milyen új, központi nyilvántartás segíti majd a társadalombiztosítási adatok átláthatóságát.
1. Kriptoveszteségek leírása időkorlát nélkül: végre eljött a várt könnyítés
A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy befektetőnek a tárgyévben nyeresége keletkezik kriptoügyletekből, azt csökkentheti a tárgyévben vagy az azt megelőző két évben keletkezett, korábban még nem érvényesített veszteségével. Ez a kétéves időkorlát azonban sokak számára szűknek bizonyult a piac volatilitása miatt.
A 2025-ös törvénymódosítás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/C. § (5)-(7) bekezdéseinek módosításával – végleg eltörli ezt a kétéves korlátot. A tervezet szerint a jövőben a tárgyévi nyereséggel szemben "az adóévet megelőző bármely évben" keletkezett, korábban még el nem számolt veszteség is felhasználható lesz adókiegyenlítésre.
A kedvező szabály már a 2025. adóévre vonatkozó adóbevallásban is alkalmazható lesz.
Ez óriási segítség a magyar kriptobefektetőknek, hiszen a piac volatilitása miatt egy hosszabb távú veszteségkiegyenlítési lehetőség sokkal életszerűbb. Fontos azonban, hogy a kedvezmény igénybevételéhez továbbra is elengedhetetlen a pontos nyilvántartás vezetése. Az Szja tv. új 67/C. § (7a) bekezdése előírja, hogy a magánszemélynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelműen megállapítható a korábbi években keletkezett, de adókiegyenlítésként még nem érvényesített veszteségek összesített összege.
2. Nincs több felesleges bevallás: jelentős egyszerűsítés a tevékenységüket szüneteltető egyéni válalkozóknak
Jelentős adminisztratív terhet vesz le a szünetelő egyéni vállalkozók válláról az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) tervezett módosítása. Eddig a tevékenységüket szüneteltető vállalkozóknak is rendszeresen be kellett nyújtaniuk az úgynevezett "nullás" bevallásokat, ami számukra felesleges papírmunkát és időráfordítást jelentett.
Az Art. új 52. § (1b) bekezdése szerint, ha egy egyéni vállalkozó tevékenysége egy teljes bevallási időszak (például egy teljes hónap vagy negyedév) alatt végig szünetel, akkor arra az időszakra nem kell bevallást benyújtania.
Ez egy logikus és régóta várt változás, amely megszünteti a felesleges adminisztrációt. A módosításnak köszönhetően a szünetelés időszaka alatt a vállalkozóknak nem kell a bevallási határidőkkel foglalkozniuk, így több idejük és energiájuk marad a tevékenységük újraindításának tervezésére.
3. Minden egy helyen: érkezik a komplex jogviszony nyilvántartás (KJNY)
A 2026-os adócsomag egyik legjelentősebb digitalizációs újítása a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY) bevezetése, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.törvény (Tbj.) módosításain alapul. A KJNY egy új, központi informatikai rendszer lesz, amely egyetlen online felületen (és mobilalkalmazáson) keresztül teszi elérhetővé a magánszemélyek számára a legfontosabb társadalombiztosítási és egészségügyi jogosultsági adataikat, illetve bizonyos esetekben az ügyintézés kezdeményezésére is lehetőséget ad.
A tervezet szerint a NAV által működtetett KJNY rendszeren keresztül a különböző szervektől (NAV, NEAK, Kincstár) a következő adatok lesznek lekérdezhetők:
- Biztosítási jogviszony adatai, TAJ-szám érvényessége.
- Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság aktuális állapota.
- Nyugdíjcélú járulékfizetési adatok (pl. a bevallott nyugdíjjárulék összege).
- Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos információk (kiállítás, lejárat).
- Az esetleges egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó adatok.
Ez a fejlesztés hatalmas előrelépést jelent az átláthatóság és az egyszerű ügyintézés felé. Ezáltal egy új munkahelyre való belépés előtt egyetlen kattintással ellenőrizhető, hogy a TAJ-szám érvényes-e, vagy egy külföldi utazás előtt azonnal látható, mikor jár le az Európai Egészségbiztosítási Kártya. Ez a rendszer megszünteti a különböző hivatalok közötti telefonálgatást és utánajárást, miközben szükség esetén egyeztetési eljárásokat is kezdeményezhetünk közvetlenül a felületen keresztül.
4. Új biztosítotti kategória a palettán: a tartós megbízási jogviszony
A Tbj. törvény egy teljesen új jogviszony típussal, a "tartós megbízási jogviszonnyal" bővül. Ez a változás a megbízási szerződéssel dolgozók egy körét érinti, akiket eddig nem vontak be a társadalombiztosítási rendszerbe.
A törvénytervezet (Tbj. 4. § 23. pont) szerint tartós megbízási jogviszonynak az a megbízási jogviszony minősül, amelyet a foglalkoztató ilyenként jelent be a NAV felé. A legfontosabb következmény, hogy aki ilyen jogviszonyban végez munkát (és nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, például nyugdíjasnak), az a Tbj. 6. § (1) bekezdésének új l) pontja alapján biztosítottá válik.
Ez a változás kétélű. A tartós megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak számára a járulékfizetésért cserébe egy sokkal erősebb szociális védőháló épül ki: nemcsak az egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá, hanem táppénzre is, és a befizetett járulékok a későbbi nyugdíjuk alapját is képezik. Ugyanakkor a foglalkoztatók számára ez új adminisztratív és pénzügyi terhet jelent, hiszen a járulékfizetési kötelezettség megnöveli az ilyen formában foglalkoztatott szakemberek költségét.
5. Kétmillió forintig pótlékmentes részletfizetés bárkinek
Egy rendkívül kedvező lehetőség nyílik meg a természetes személyek számára az Art. 199. § (1) bekezdésének módosításával. A jövőben sokkal egyszerűbben és kedvezőbb feltételekkel lehet majd részletfizetést kérni az adótartozásokra.
A legfontosabb részletek a következők:
- Kik kérhetik? Bármely természetes személy, beleértve az áfás magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat is.
- Mekkora összegre? A NAV-nál nyilvántartott, legfeljebb kétmillió forint összegű adótartozásra.
- Milyen gyakran? Évente egy alkalommal, a hatóság külön feltételeket nem vizsgál.
- Milyen feltételekkel? Legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a hatóság.
Ez egy rendkívül hasznos könnyítés, amely automatikusan, méltányossági kérelem és vizsgálat nélkül nyújt segítséget azoknak, akik átmeneti fizetési nehézséggel küzdenek. A változás növeli a pénzügyi rugalmasságot és csökkenti a késedelmes fizetésből adódó plusz terheket.
6. Jönnek az adóhivatali robotok? Bevezetik az automatikus döntéshozatalt
Egy meglepő és egyértelműen a jövőbe mutató változás is szerepel a csomagban: az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) egy új, 29/A. §-sal egészül ki, amely lehetővé teszi az automatikus döntéshozatalt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóhatóság bizonyos, egyszerűbb eljárásokat teljesen automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül is lefolytathat. A törvénytervezet szerint erre akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
- fennállnak a digitális államigazgatási eljárásokról szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei, vagy
- a kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban minden szükséges adat elektronikusan rendelkezésre áll, és a döntés meghozatala nem igényel egyedi mérlegelést.
Bár a jogorvoslati eljárásokban (például fellebbezéseknél) továbbra is kizárt az automatizált döntéshozatal, ez a lépés jelentősen felgyorsíthatja a rutinügyeket, csökkentheti az adminisztrációs terheket, és egy új, hatékonyabb korszakot nyithat a digitális adóügyintézésben.
Összegzés és záró gondolatok
A 2026-os adócsomag tervezete a konkrét adónem-módosítások mellett egyértelműen a digitalizáció, az adminisztráció-csökkentés és az ügyfélbarát megoldások irányába mutat. A kriptoveszteségek időkorlát nélküli elszámolása, a szünetelő vállalkozók adminisztratív terheinek enyhítése és a Komplex Jogviszony Nyilvántartás bevezetése mind olyan lépések, amelyek a modern kor kihívásaira adnak választ. Ezek a belföldi fókuszú egyszerűsítések egy nagyobb, a nemzetközi és uniós normáknak való megfelelést is célzó jogalkotási folyamat részét képezik.
A változások egy része régóta várt könnyítés, míg mások – mint az automatikus döntéshozatal – a jövő adóigazgatásának alapjait fektetik le. Az irány egyértelmű: egy átláthatóbb, egyszerűbb és digitálisabb adórendszer felé haladunk.
Ön szerint a bemutatott változások közül melyik lesz a legnagyobb hatással a magyar vállalkozások és magánszemélyek mindennapjaira?