Az OGH megerősítette az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalók bérigényét

2025.10.14
HírlevélLoginKapcsolat

Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság 2025. január 22-én, a 8 ObA 55/24g számú ügyben hozott határozatában megerősítette az Ausztriában ideiglenesen foglalkoztatott külföldi munkavállalók osztrák szabályozásnak megfelelő

 Osztrák Legfelsőbb Bíróság 2025. január 22., 8 ObA 55/24g számú ügy

 

A szóban forgó jogesetben egy németországi székhelyű vállalat munkavállalójának szokásos munkavégzési helye Ausztria volt. A foglalkoztató német vállalat sem székhellyel, sem állandó telephellyel nem rendelkezett Ausztriában. Az Ausztriában dolgozó munkavállaló egy szoftvertermék műszaki fejlesztésében vett részt. 

 

A jogvita tárgyát az alkalmazott ausztriai foglalkoztatására vonatkozó minimálbér képezte. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság döntésében mindenekelőtt az osztrák bér- és szociális dömping elleni küzdelemről  szóló törvény (LSD-BG) 3. § (2) bekezdésére hivatkozott, melynek értelmében az ausztriai szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállaló, akinek munkáltatója Ausztriában nem rendelkezik székhellyel és nem tagja osztrák kollektív szerződés megkötésére jogosult szervezetnek, kötelezően jogosult arra a törvényben, rendeletben vagy kollektív szerződésben meghatározott díjazásra, amely a munkavégzés helyén, összehasonlítható munkáltatók által foglalkoztatott összehasonlítható munkavállalók részére járna.

 

Az Ausztriában tagsági alapú kollektív szerződés hatálya alá tartozó belföldi munkáltató által foglalkoztatott munkavállalókkal való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a külföldi munkáltató által Ausztriában foglalkoztatott munkavállalók bérezésére azt a kollektív szerződést kell alkalmazni, amely a külföldi munkáltatóra Ausztriában vonatkozna.

Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság döntésében rámutatott arra, hogy a bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény (LSD-BG) 3. § (2) bekezdése szerinti értékelés körében meg kell vizsgálni, hogy a külföldi munkáltató milyen iparűzési engedéllyel rendelkezne abban az esetben, ha Ausztriában folytatna jogszerű üzleti tevékenységet. A konkrét esetben, különösen a nyújtott szoftverfejlesztési szolgáltatást alapul véve, a tevékenység a „szolgáltatások az automatikus adatfeldolgozás és információs technológia területén” szabad vállalkozási kategóriához lett volna sorolható. Az adott tevékenység  az Osztrák Gazdasági Kamara „vállalkozói tanácsadás és információs technológia” szekciójának hatáskörébe tartozik, ezen oknál fogva a jelen esetben  az IT-kollektív szerződés alapján kellett volna a munkavállaló javadalmazását megállapítani.